Kezdésnek mindenkinek jár egy kis úgynevezett „zsibi zselé” , de ha ez nem elég akkor természetesen érzéstelenítésben is elvégezhető a fogkőleszedés.

Azután következik egy ultrahangos készülék depurátor, ami vízhűtéssel működik és leszedi a felrakódásokat.

Vannak olyan területek ahova a depurátor vékony feje nem fér be , ott kézi eszközzel „kapirgálunk” és a fogak közül polír csíkkal szedjük ki a fogkövet.

Ha a fogakon elszíneződések vannak,azokat só vagy homok polírral tudjuk eltávolítani.

Magas nyomáson ízesített apró szemcséjű sóval fújjuk át a fogak felszínét, ezzel is fényesebb és csillogóbb hatást tudunk elérni.

A folyamat legvégén polír kefével és polír pasztával történik egy simítás, az esetleges érdes felszíneket átpolírozzuk,hogy ne tudjon könnyen lerakódni a fogkő.

Átbeszéljük személyre szabottan kinek milyen otthoni kiegészítő fogtisztító eszközöket kell használnia, megmutatjuk a használatukat, esetlegesen gyakoroljuk azt.

Cél a minél jobb szájhigiénia elérése.

Porgesz Brigitta

A kezelést a körülményektől függően lehet egy, vagy több ülésben végezni. Ez azt jelenti, hogy hányszor kell ellátogatnunk az orvosunkhoz. A szakember a körülményektől függően dönthet úgy, hogy egy vagy több ülésben tervezi elvégezni a kezelést. A fogból már csontba kijutott gyulladás, mértéke, a fogbél csatorna kiszáríthatatlansága mind indikálhatja a több ülésben elvégzett kezelést. Ilyenkor a kezelések között a fog egy speciális gyógyszeres pasztával van lezárva, ami segíti a gyógyulást. Két vizit közt ideálisan 1-3 hétnek kell eltelnie, ami alatt a gyógyszer kifejti jótékony hatását. Ha a panaszok csökkentek, és a gyógyszeres tömés ismétlésére nincsen egyéb okból szükség, akkor elkészülhet a végleges gyökértömés. Ez egy ülésben készül. Ez után van lehetőség a koronai restaurátum elkészítésére, ami annak anyagától, módjától függően szintén egy vagy több ülésben készül el.

Dr Ilyés Kinga

A szakember eltávolítja a fogból a gyulladt szöveteket (ér és ideg, genny, törmelékek stb). A fogbélüreg egésze egy csatornarendszer, ennek falát mechanikailag meg kell munkálni (mert a fertőzéssel közvetlenül érintkező foganyagban is vannak baktériumok). Ez történhet kézi, vagy gépi reszelőkkel és tágítókkal. Mindemellett további fertőtlenítésre is szükség van, amit különböző stimulált kémiai anyagokkal, illetve lézerrel érhetünk el. A látogatások között a fogat gyógyszeres töméssel látjuk el. Amikor úgy ítéljük, hogy a fog tünetei csökkentek és a baktériumokat is sikeresen elimináltuk, akkor a fogat végleges gyökértöméssel látjuk el. Ekkor a gyökércsatorna rendszert megtöltjük paszta és szilárd állagú töltőanyaggal, majd utána a fog szájban lévő meggyengült, úgynevezett koronai részét ellátjuk végleges restaurátummal (betét/korona).
A beavatkozás közben a szakember rálátása korlátozott, lévén, hogy a csatornabemenetek nagyon kis, sokszor tűhegynyi méretűek. Ezért van szükség nagyítás használatára. A fogászatban ezt az úgynevezett lupe-val, és a fogászati mikroszkóppal tesszük meg.
Kezelés közben szükség lehet továbbá az úgynevezett kofferdam (gumilepedő) használatára is. Ilyenkor a fogra egy gumi lepedőt húzunk, amin keresztül a fogat úgy tudjuk kezelni, hogy ne jusson be nyál, és a nyállal egyéb baktériumok.

Dr Ilyés Kinga

Fontosnak tarjuk, hogy pácienseink a lehető legmagasabb szinten legyenek informálva állapotukról, annak egész testet érintő jelentőségéről, és magáról a beavatkozásokról is. Ezért sorozatot indítunk a gyökérkezelés (latinul endodoncia, azaz a fog belsejével foglalkozó tudományág) témakörében.

Mikor van szükség gyökérkezelésre?

A gyökérkezelés célja mindig az olyan fogak megmentése, melyek pulpája (ami egy ér-ideg komplexum) már elhalt. A fog belsejének, azaz a pulpának az elhalását, többnyire gyulladás vagy egy mélyen lévő szuvasodás, ritkább esetben valamilyen sérülés (erős ütés) okozza. Ilyenkor a gyulladt fogbélben, vagy az elhalt fogbél helyén a fogbélkamrában elszaporodnak a baktériumok, amelyek a szervezetet védekezésre kényszerítik, illetve a véráram útján a szervezet távoli részeire is eljuthatnak, ezzel úgynevezett gócbetegségeket okozva. Ilyen gócbetegségek megjelenhetnek ízületi, szívbillentyű vagy koszorúár problémák, hajhullás formájában, hogy csak a legelterjedtebbeket említsük.
Hiába jár tehát a fogbél elhalás sokszor csak minimális panasszal (és az sem ritka, hogy olykor teljesen némán zajlik le a folyamat) ez tehát egyértelműen az egészségre ártalmas állapot. Ezért régebben a fogakat ilyenkor eltávolították. Ma azonban a szakemberek gyökérkezeléssel mentik meg az ilyen beteg fogakat.

Dr Ilyés Kinga

Mik is azok a héjak?

Habár napjainkban a fogszabályzás kortalan beavatkozás, kisebb elváltozás esetén a hónapokig tartó kezelés helyett választhatunk egy azonnali megoldást. Kitűnő ez fontos alkalmak előtt (esküvő, stb), amikor is ki akarjuk magunkból hozni a maximumot.

Mik is azok a héjak?

Habár napjainkban a fogszabályzás kortalan beavatkozás, kisebb elváltozás esetén a hónapokig tartó kezelés helyett választhatunk egy azonnali megoldást. Kitűnő ez fontos alkalmak előtt (esküvő, stb), amikor is ki akarjuk magunkból hozni a maximumot.

A héjak anyaga elsődlegesen porcelán, ebből lehet a legszebb végeredményt elérni. Ezt a fogtechnikus tervezi, készíti, színezi, annak érdekében, hogy a legélethűbb, legcsillogóbb legyen.

Először is meghatározzuk azokat a változtatásokat, amiket a páciens szeretne, illetve amit mi javaslunk, annak érdekében, hogy minél szimmetrikusabb, esztétikusabb legyen a végeredmény. Általában minimum az elülső 4-6 fogat javasoljuk, de előfordulhat, hogy 10 fogat is el kell héjjal látni, mert csak úgy lehet szép, szabályos mosolyt kihozni a fogakból (utóbbi történt a csatolt munkánk esetén is).

A tervezett állapothoz elő kell készíteni a fogak elülső részét, formára preparáljuk, hogy rá tudjon kerülni az elejére a héj, ne legyen túl vastag a fog. Természetesen minél kevesebb foganyagot távolítunk el, hisz ezért is választjuk ezt az eljárást a koronák helyett.

Nagy tömésekkel rendelkező fogakra inkább koronát javaslunk, de hibrid technika is kivitelezhető, ha pl. csak 1-2 olyan fog van, ami tömött, akkor azokra korona, az ép fogakra héj kerül.

  Dr Sitku Lili

Miért szükséges komolyan venni a lekopott fogainkat, és milyen kezelési mód van a helyreállításra?

A legtöbb esetben (mint a képen szereplő kedves páciens esetében is) egyszerű töméssel -úgynevezett élpótlással- pótolhatóak a lekopott fogfelületek. Egyrészt esztétikai oka van a fedésnek, másrészt a kopott részeken fogérzékenység léphet fel. Itt a kemény zománc helyett a puhább dentin van szabadon, ami ráadásul gyorsabban is kopik, súlyos esetben a fogbél olyan közel kerül a “külvilághoz”, hogy gyökérkezelés válik szükségessé.
Ha már eleve egy nagyobb tömés van és azon felül egy nagyobb kopás a fogban, akkor szükséges lehet koronával ellátni fogainkat.
Ezt mindig a fogorvos mérlegeli, és javaslatot tesz, mi lenne a legjobb megoldás.
Érdemes nem félvállról venni a kopásokat, hiszen az idő előrehaladtával egyre rosszabb lesz a fogak állapota, és egyre nehezebb a helyrehozatal.

 Dr Sitku Lili

Szájsebészeti szakrendelőket elsődlegesen fogorvos kollegák által beutalt betegeink keresik fel leggyakrabban komplikáltabb foghúzás, nem rutin eljárásban végezhető implantációs esetekben, például arcüregemelés, vékony, nem elég csontállomány esetében, súlyos alapbetegségben szenvedő betegek fogászati szanálása véget.

Betegeink szájsebészeti szakellátásunkat közvetlenül a fogászati beavatkozást érintő alapbetegség (pl vérzékenység), gyógyszeres kezelés okozta megnövekedett rizikó (pl csontritkulásra szedett bizonyos gyógyszercsoport a fogászati beavatkozás utáni állcsontelhalás kockázatát nagymértékben növeli), vagy sikertelen fogászati implantáció rehabilitációja végett keresi fel szakrendelőnket.

Kérjük jelezze felénk milyen szájsebészeti témában szeretne részletesebb információt kapni és szájsebészeti blog oldalunkon válaszolunk!

Dr Deák György szájsebész szakorvos

A fémek közül leggyakrabban a nikkel, a króm, a kobalt és a réz okoznak panaszokat, de a 80-as években már az aranyról is kimutatták, hogy fogászati implantátumokban történő felhasználása az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Az implantátumok éppen ezért a legtöbb esetben egy korábban hipoallergénként ismert anyag, a titánium felhasználásával készülnek. Az elmúlt években azonban egyre több eset igazolta, hogy az ortopédiában és a fogászatban alkalmazott titániumból készült implantátumok is allergiás reakciót okozhatnak.

A szájüregi allergiák prevalenciája növekszik a fogászatban használatos fémekkel szemben. Legmagasabb a nikkelszenzitizáció aránya, (16,8%–26,8% közötti prevalenciaértékekkel), ezt a fémet azonban – éppen a magas túlérzékenységi ráta miatt – egyre ritkábban alkalmazzák a fogpótlásokhoz. A fogászatban használt aranyvegyületekkel szemben kialakult túlérzékenység a 90-es évektől jól dokumentált, előfordulása azonban meg sem közelíti a nikkel-túlérzékenység előfordulását, ráadásul a klinikai relevancia számos esetben pozitív teszt esetében sem bizonyítható. A szájüregi allergiák aluldiagnosztizáltak a fogászati praxisban. A szájüregi allergiás betegek változatos tüneteket, panaszokat produkálnak, úgymint égő és bizsergő érzés, szájszárazsággal vagy anélkül, az ízlelés elvesztésével vagy más általános tünetekkel, mint fejfájás, dyspepsia, asthenia, arthralgia, myalgia. Szájüregi allergia jele lehet erythema, ajakoedema vagy purpurák a szájpadon, szájüregi fekélyek, gingivitis, térképnyelv, angularis cheilitis, perioralis ekzematosus eruptiok vagy lichenoid reakciók a mucosán (ábra kellene).

A fogászatban a titániumra kialakult túlérzékenységet illetően kevés adat áll rendelkezésre. A beültetett titánimplantátum allergiás betegekben IV. és I. típusú túlérzékenységet provokálhat. A Budai Allergiaközpont beteganyagában kizárólag IV. típusú túlérzékenység fordult elő. Tünetileg leggyakoribb a bőrkiütések megjelenése, lokális gyulladásos tünetek a gingiván, igen gyakran az implantátum más okokkal nem magyarázható elvesztése hívja fel a figyelmet a titániumallergiára. Sicilia és munkatársai 1500 implantált beteget számláló beteganyagból 35 beteget választottak különböző panaszok miatt kivizsgálásra, valamint randomizációs módszerrel 35 panaszmentes kontrollbeteget. A panaszos csoportban 16-an allergiás tüneteket mutattak az implantáció után, vagy elvesztették az implantátumot, 19-nél a kórelőzmény egyéb allergiás betegségről számolt be. A teljes (1500) beteganyagra vonatkoztatva a titánium-túlérzékenység prevalenciája 0,6% lett (9 pozitív eset). Ebből 8 az allergiás tünetet mutató, illetve implantátumát elvesztő csoportból került ki, azaz az implantátum más okokkal nem magyarázható elvesztése 50%-ban titán allergiára vezethető vissza. Az egyéb allergiás betegségben szenvedő csoportból 1 eset: 5,3%. A megmagyarázhatatlan kilökődéses esetek között 8 esetből 5-nél igazoltak titániumallergiát. A kontrollcsoportban minden teszt negatív volt.

Mindenképp végeztessen allergiavizsgálatot a műtét előtt az, aki fémek – nyaklánc, fülbevaló, melltartó vagy nadrágövcsat – viselésének következtében korábban bőrreakciót tapasztalt, hívták fel kutatók a figyelmet az American Academy of Orthopaedic Surgeons (AAOS) éves ülésén. Kutatásuk során 23, vélhetően fémallergiás, még műtét előtt álló beteget vizsgáltak, a többi 83 résztvevőnél már elvégezték az implantátum beültetését, és panaszaik is jelentkeztek: fertőzéssel vagy egyéb mechanikai problémával összefüggésbe nem hozható duzzanat, fájdalom jelentkezett az érintett ízület környékén. Az allergiatesztek során kiderült, hogy a panaszos esetek közel felénél az implantátum valamilyen fém összetevője okozta a tüneteket.

A teszt fájdalommentesen végezhető. A gyanúba vett fémeket kamrás tapaszok segítségével ragasztják fel a beteg hátára, majd 48, 72 óra múlva, illetve egy héttel a felragasztást követően ismét ellenőrzik. Ha a leolvasás során bőrpír vagy duzzanat jelentkezik az érintett területen, akkor a beteg az adott fémre allergiás. Ez az úgynevezett epicutan vagy rátevéses teszt segíthet a megfelelő implantátum megválasztásában, melynek beültetése a későbbiekben sem okoz majd panaszokat.

Dr Deák György

Ugyan rendelőnk fő profilja a magas színvonalon végzett fogászati implantálás, mégis különös figyelmet szentelünk a még megmenthető fogak helyreállítására.

Rendelőnk lépést tartva a folyamatosan fejlődő modern fogászati szemléletekkel, már nem csak az esztétika, hanem a tartós funkció helyreállítására is törekszik.

A nagymértékben szuvasodott vagy letört fogak helyreállítását ma már általában nem egyféle anyaggal pótoljuk (kompozit/”fehér tömés”), hanem igyekszünk az elvesztett foganyag eredeti tulajdonságainak helyreállítására is. A kompozittal készült „fehér töméseinknek”, vagy a technikusunk által készített betéteinknek először egy rugalmas és egyben kemény alátámasztási réteget készítünk üvegszál megerősítésű kompozitból. Ez a réteg egyfajta stresszelnyelő funkciót tölt be, így a rágáskor fellépő erők egyenletes eloszlatásával, nagyobb eséllyel kerülhetjük el a felépített fog repedését, törését.

 Dr Farkas Péter